Nehéz kisiskolásoknak megmutatni az 1956-os események lényegét, de a mesék ebben is segítségünkre vannak. Az alábbiakban egy rövid mesefoglalkozás/ meseóra vázlatot közlök nagyóvodásoknak és kisiskolásoknak.
A mesefoglalkozás/óra célja:
Ez a Nemzeti ünnepünk fekete-fehér, ünneplő ruhánk színei is ezt tükrözik. Kérjük a gyerekeket a fekete -fehér ünneplőben való érkezésre. „Az ünnep a különbözés.”, ezt és tiszteletünket most öltözékünkkel is kifejezzük.
1., Gyertyagyújtás közben korosztályra „szabva”néhány mondat, rövid történelmi tény[1] az 1956. október 23. eseményekről, és egy perces néma emlékezés a részt vevő, harcoló, a szabadságért életüket adó hősökért.
2., Készítsük el a forradalom egyik jelképét a lyukas zászlót![2]
3., Mesemondás/Én így mesélem ilyenkor…
1956-ban pár csodálatos fiatal egyetemista hitt a szabadságban és abban, ami a legerősebb a világon. Pont úgy, mint ebben a mesében…Hallgassátok csak!
MI A LEGERŐSEBB A VILÁGON?
Egyszer egy cár meg akarta tudni, mi a legerősebb a világon. Aki megmondja, annak fele birodalmát ígérte. A cár szavait kihirdették. Kilenc ember gyűlt össze nála: egy molnár, egy ember, akinek a háza leégett, egy halász, egy kovács, egy hadvezér, egy legény, egy kereskedő, egy közvetítő, és egy kopasz. Az uralkodó mindegyiknek feltette a kérdést:
– Mi a legerősebb a világon? Igazat szóljatok!
A molnár azt mondta:
– A szél mindennél erősebb, a malomköveket is ő forgatja. Ha a szél nekibőszül, a szélmamalom szárnyait is összetöri.
Az az ember, akinek a háza leégett vitába szállt a molnárral:
– A szél hamar elfárad és leül. Ha a malom szárnyai összetörnek, nem nagy kár, ki lehet javítani. De a tűznél nincs erősebb. Nekem az egész házamat minden vagyonommal együtt elégette, csak port és hamut hagyott maga után.
A halásznak nem volt kedvére ez a beszéd. Ő azt mondta:
– A tűz, ha leégett megszűnik. A tűznél erősebb a víz. Láttátok-e tavasszal, hogyan árad a víz, hogy még a malom zsilipjét is átszakítja, sőt még a tóból is kitört? A víz a legerősebb.
A halásszal vitába szállt a kovács:
– A víz csak tavasszal erős. A nyári forróságban kiszárad télen pedig megfagy. A vas mindennél erősebb. A vasbalta elvágja a tölgyet az acélszerszám tüzet csihol, a vaskard az urak fejét is levágja.
A hadvezér erre felugrott:
– De hiszen a vas megrozsdásodik…Senki sincs erősebb a vitéz katonánál. Az én katonáim az ellenséges seregeknek is ellenállnak. ha nincsenek az én katonáim, akkor ki védi meg az országot? A katona a világon a legerősebb.
A legény nagyot nevetett, úgy mondta:
– Akármilyen erős is legyen a katona, a szép leány csak magához édesgeti. A szép leány egyedül a nézésével egy egész regiment katonát bolondít meg, egyetlen pillantásával még a cárt is megszédíti.
A kereskedő elhúzta a száját:
– A szép lányt pénzzel meg lehet szerezni. Ha pénze van, a bolond az urat is megelőzi, pénz nélkül az úr is megbolondul. Pénzért a pap, akár kétszer is összead. pénzzel minden ajtó zárját ki lehet nyitni, a rabló is bejut a paradicsomba. Pénz nélkül a cár sem uralkodhat. A pénz a legerősebb.
A közvetítő ellentmondott a kereskedőnek:
– Igaz, hogy szinte mindent meg lehet kapni pénzzel, de ha nincs pénz, akkor azt meg kell szerezni, még pedig sima nyelvvel. A simanyelvű elcsábítja a harcost, de még a szép leányt is. Sima beszédével egyik kereskedő becsapja a másikat, a talpnyalók jónak mutatják a hatalmasokat, a hatalmasok leigázzák a népet. A sima nyelv beszéde tarja fenn a birodalmakat. Semmi sincs erősebb a sima nyelvnél.
A kopasz nem szólt egy szót sem. A cár tőle is megkérdezte:
– Te kinek adsz igazat? Miért hallgatsz, tán nem tudod mi a legerősebb a világon?
– Szerintem mindennél erősebb az igaz szó. Az igaz szó metszőbb a szélnél, forróbb a tűznél, a tavaszi víznél jobban kiárad, mindenen áttör. Az okos szó élesebb a vasnál, erőt ad a harcosoknak, a gyengéket megerősíti, a szép lányokat megokosítja. A kereskedők minden hasznukat odaadják, hogy az igaz szót megsemmisítsék. Ha az igaz szó leleplezi a hazug hazugságait, ki fog hinni a közvetítő szavainak? Az igaz szó nem rozsdásodik, vízben el nem süllyed, föld el nem takarja, évszázadok el nem avítják. Igaz szó nélkül a nép széthullik. Cár, ha a te szavad igaz, akkor teljesedik az ígéreted, és a fele birodalmad nekem adod.
A cár nyelve még a közvetítőnél is simább és hazugabb volt, semmit sem adott a kopasznak, sőt tömlöcbe vetette. De a szegény nép, meghallotta a kopasz válaszát, az igaz szóra hallgatott. A hazug cár országát elfoglalták, a cárt pedig egy messzi tenger szigetére száműzték. Jegyezzétek meg: semmi sincs erősebb az igaz szónál.
A csuvas mese forrása:
Bajzáth Mária(vál.) (2017): Mi a legerősebb a világon? 400 találós kérdés és talányos mesék a világ minden tájáról. Kolibri Kiadó, Bp. pp. 78-81.
Büvebben a könyvről: https://bookline.hu/search/search.action?page=1&searchfield=%22Bajz%C3%A1th+M%C3%A1ria%3A+Mi+a+leger%C5%91sebb+a+vil%C3%A1gon%3F%22
[1] Néhány történelmi tény:
1956. október 23.
A Budapesti Műszaki Egyetem falai közül indult útjára a forradalom. A hallgatóság tüntetni készült, a Műegyetem udvaráról induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak. A hallgatók röplapokat osztogattak, és némán, jelszavak nélkül vonultak. A Petőfi–szobor előtt találkoztak a különböző egyetemek hallgatói, és együtt vonultak a Bem térre, ahol már ötvenezren voltak a tüntetők. A nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert kivágták. A lyukas lobogó a forradalom szimbólumává vált. A tömeg a beszédek elhangzása után nem oszlott fel, az Országházhoz indult, ahol egyes források szerint már kétszázezer főre nőtt. A tüntetők a Kossuth téren függetlenséget követeltek, majd ezt követően ezrek vonultak tovább a Magyar Rádió épülete elé, ahol az ÁVH (államvédelmi Hatóság) a tömegbe lőtt. A fegyvertelen fiatalokra támadókkal egyet nem értő magyar katonák egy része átállt a tüntetők oldalára, és ellátták őket fegyverrel, hogy megvédhessék magukat. Számos ember vált a harcok áldozatává. Kitört a forradalom.
A lyukas zászló
Minden év október 23-án számos helyen: köztereken és épületeken találkozhattok lyukas közepű magyar zászlóval. 1956. október 23-án kitört a magyar forradalom és a magyar nép szabadságharca a szovjet megszállás ellen. A forradalmárok az elnyomó hatalom címerét kivágták a nemzeti lobogóból, ezzel is azt üzenve, elég volt a szovjet, kommunista elnyomásból. A lyukas zászló örökre az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc jelképévé vált.