Online tanítás/tanulás II. környezetismeret online meseóra

Ahogy a pedagógusok többségének, nekem is csak pár hetes gyakorlatom van az online tanításban. Kísérletezem, valódi utakat keresek ebben a térben, elsősorban a gyerekekhez, de a pedagógusokhoz és az egyes témákhoz, tananyagokhoz is. Célom az is, hogy megmutassam, hogyan kapcsolható a népmese és népköltészeti alkotások minden tanítási órához, és minden tananyaghoz, hogyan tud szerves részévé válni a hétköznapok pedagógiai gyakorlatának. Biztos vagyok abban, hogy csak akkor csináljuk jól, ha nem tekintjük azonosnak a digitális feladatkiosztást, a digitális oktatással és „a gyerek mindenek felett álló érdekeit és szükségleteit” helyezzük középpontba. Ez számomra, ebben a helyzetben azt jelenti, hogy egy -egy téma kapcsán, a gyerek:

a lehető legkevesebb időt tölti a képernyő előtt,

ha sokkal több (de tényleg sokkal több!) az offline feladata, mint az online.

Ha pedagógusként:

online is minden érzékszervére próbálok hatni,

 ha elmagyarázom(megtanítom!) az aktuális tananyagot,

ha látható és hallható módon egyszerre vagyok jelen az online térben, ráadásul önazonosan,

ha elvonatkoztatok a tankönyvek, munkafüzetek feladataitól,

ha képes vagyok a tanítást (most is) tanulásként is értelmezni és megélni.

Most egy alsó tagozatos környezetismert tananyagot, az állatok kommunikációjáról szóló órát készítettünk el a Kolibri Kiadóval, a Népmesekincstár mesepedagógia eszközeit és módszereit alkalmazva. Miért válik Ádám bátyám pávát látván pávává? Miért rikkant a rigó? Hogyan kapcsolódik Salamon király meséje és Karl von Frisch Nobel -díjas felfedezése? Az órán elhangzik két mese, nyelvtörő, mondóka, és természetesen az is, hogy miért fontos és érdemes erről tanulni, mit tud az, aki érti az állatok beszédét.

Népi játék: Ha ez most nem online óra lenne, egészen biztosan játszanánk egy sompolygós „Róka , róka köztetek” játékot.
„Róka, róka köztetek, nehogy hátra nézzetek.”- mondják a körbenállók. Egy gyermek a róka, aki kendővel a kezében a körön kívül sompolyog és valaki mögé ledobja a kendőt. Ha észreveszi, aki mögé dobta, akkor fölkapja és szalad a róka után, közben a többiek mondják:
„Szalad a róka, fut a róka!”
A róka igyekszik az üres helyre beállni a körben. Ha utoléri a kendős és meg tudja érinteni a kendővel, a rókának be kell
állnia a kör közepére és addig ott kell maradnia, amíg más nem jár ugyanígy és föl nem váltja. Ha valaki nem veszi észre, hogy mögé dobták a kendőt , ő is a kör közepére áll.

Feladatok:

1., Mit üzen ez a kép?

2., Állj a tükör elé és mozgással, testtartással fejezd ki az alábbiakat!

erős vagyok, félelmetes vagyok, félek

3., Az embernek is vannak kémiai jelzései. Gondolkodj azon mi mindent jelezhet, ha izzad?

4., Kétfele tekints, amikor az agg komondor ugat. (szólás)

Az öreg komondor milyen tulajdonságáról üzen ez a népi megfigyelés? Mire figyelmeztet?

4., Ha te lennél az állatok nyelvén tudó juhász, melyik állat nyelvét szeretnéd érteni? Mit kérdeznél tőle? Van olyan állat, amivel nem szívesen beszélnél? Miért?

5., Ismersz olyan embert, aki érti az állatok vagy egy állat nyelvét? Milyen állattal -állatokkal beszél? Hogyan?

6., Neked van háziállatod-háziállataid? Érted a nyelvét-nyelvüket?

7., Melyik a számodra leginkább érthető állati kommunikációs forma? Mondj példákat!