Népmesemondó versenyek, meseválasztás, mesemondás gyerekkorban

Sok kérdést, sok levelet kapok mesemondó versenyek kapcsán. Mivel egyenként nem tudok a feltett kérdésekre válaszolni, írtam egy szubjektív összegzést, minden szerepem (zsűri, pedagógus, mesélő, szülő) objektív tapasztalatát összegezve. Remélem segítségetekre lesz.

Milyen népmesét meséljen a gyerek?

Ami tetszik neki, amit szívesen, örömmel mesél, amit ő választ – sok- sok felkínált, jó mese közül.
Olyan történetet meséljen, ami előhívja belőle a mesélő embert, amely segít megtalálni és kibontakoztatni a saját történetmondói hangját.
Olyan mesét mondjon, amit az életkorának megfelelően hitelesen, megélt élményként tud elmesÉLNI, igaz szóként hangzik tőle. Bármilyen vicces egy felnőtt mesemondótól a csalfa asszony esete a bíróval, egy gyerek szájából hamisan cseng. Olyan mesét válasszatok, amelynek történetét, szívesen hallanátok a gyerektől, akár mindennapi beszélgetés formájában is. Mesélhet állatokról, emberekről, bátorságról, félelemről, vidámságról, szomorúságról, hazugságról, igazságról… Bármiről, ami korához, a világról szerzett tapasztalatához, élményeihez, személyiségéhez, hangszínéhez, beszéd és mesemondó stílusához illik. Egyszerű aranyszabály: érti, éli, meséli.

Mit ne meséljen?

Kisgyermekkorban ne adj a szájába házassági válságot, anyós csúfolót, pikáns mesét. Nem az ő ügye, nem az ő dolga még. Sem tettben, sem szóban.
Szívesen hallanád a vasárnapi családi ebédnél, hogy csalfa asszonyokat elemez ki, vagy testi fogyatékkal élő, netán beszédhibás leányokról, asszony vagy férfiverő történetekről mesél mosolyogva? Nevetnél ezen? Remélem nem… Ne is meséltesd vele, a házasságtörőket, a selypeket vagy a süketeket kifigurázó, esetleg asszony és férfiverő történeteket.
Ne meséljen olyan történetet, amit nem ért, nem érthet.
Ne mondjon olyan hosszú és bonyolult mesét, amit kínok-kínja megtanulni, majd még nagyobb kínszenvedés elmondani. A mesemondás és tanulás maradhasson öröm és élmény!
Ne meséljen, ha a mesemondó versenyen való indulás és győzelem kizárólag a szülő álma, vagy a pedagógus célja.

A mesélő gyerek személyisége, versenyek követelményei

Vedd figyelembe a mesÉLŐ gyerek személyiségét, adottságai, képességeit. Szívesen mesél? Bátor? Félénk? Hangos? Halk? Jól játszik a hangszínével vagy egyféle hangon mesél? A párbeszédes meséket meséli jobban vagy inkább elbeszél, leír? Gyors? Lassú? Kifinomult? Érzékeny? Humoros, vicces? Vagány? Visszafogott? Gesztikulál vagy mozdulatlan mesélés közben? Ülve vagy állva mesél szívesebben? Esetleg jön-megy, mozgásban van? Nehezen jegyez meg hosszabb szöveget? Könnyen memorizál?

Mesetípusok

A tréfás mese a legnépszerűbb mesemondóversenyeken elhangzó típus, de mellettük és rajtuk túl, ajánlott a formulamesék, a novellamesék, az állatmesék, legendamesék, hazugságmesék, tündérmesék, a rászedett ördögmesék közül válogatni. Bölcs mérlegelés után a falucsúfolók közül is. Az életkor mellett a mesemondó egyénisége is sokat segíthet abban, hogy rátaláljon a megfelelő mesére, vagy rátaláljon a megfelelő mese. Van, aki szórakoztatni, felvidítani akar másokat, ezért leggyakrabban tréfás meséket mond. Azonban nem kell minden mesemondónak vicceskedni, és nem kell minden mesének viccesnek lenni. A legszomorúbb, amikor egy egyébként tréfás mesén csak a mesemondó nevet.
Van, aki boldogan mond nagyokat. Lódításain, hazugságmeséin vele nevet a fél világ. Vannak tanítók, tudásátadók, bölcs- okosok: ők meséljenek novellameséket, legendameséket. Az állatmesék gyakran tartalmaznak párbeszédes részeket, azok meséljék, akik sokféle hangszínnel mondják a történeteket. A formulameséket azoknak ajánlom, akik a szöveg folyamatos ismétlődése ellenére, nagyon szuggesztív erővel tudják megtartani a figyelmet, és értik-tudják, hogy a látszólag egyszerű mesei szimbólumok mögött, miről is van szó valójában. A hosszabb tündérmesék, rászedett ördög mesék nagyobb gyerekeknek (kiskamaszkortól) valók.

Verseny, versenyek

Ha versenyre készíted fel, vedd figyelembe a kiírást, a verseny követelményeit, és annak megfelelően készüljetek. Mérlegeld, hogy akartok-e a kiírt követelményeknek megfelelni, valódi örömet jelent -e a gyerek számára az indulás, rá szabták-e azt a versenyt, akar-e ráhangolódni.
Ha igen a válasz, akkor is van még feladatod, fogadtasd el vele, hogy ez egy olyan versenyhelyzet (megmérettetés), amelyben lesznek elsők, másodikok, harmadikok, különdíjasok, és lesznek, akik esetleg nem kapnak díjat. Fontos, hogy tudatosítsd: ők is nyertesek, gazdagabbak lettek egy történettel, egy csomó tapasztalattal, élményekkel. Versenyhelyzetben is a mesehallgató közösség örömére és a saját örömünkért mesélünk.
Vedd figyelembe a verseny követelmény kiírását, de hagyd és segítsd, hogy megtalálja magában a mesélő embert – annak természetes hangját, hangszínét, ritmusát, gesztusait. Ne „tanítsd be”, csak segítsd, támogasd tanácsaiddal!

Ki készíti fel a gyereket?

Tapasztalataim szerint, a szülők és a pedagógus szerepe egyaránt óriási a felkészülésben, meseválasztásban. Ideális esetben, a szülő-gyerek-pedagógus hármasa együttműködik.

Tájszólás, tájnyelv

Ha a gyerek nem beszél a mindennapjaiban tájszólásban vagy tájnyelven, ne meséljen úgy a versenyen sem. Hamis lesz, műanyag, hiteltelen. Ha tájszólásban hangzik a szó a szájából a mindennapokon, úgy is meséljen, hisz számára az a természetes. Akár köznyelvről, akár nyelvjárásról van szó, szókészlet és kiejtés legyen egységes, következetes, természetes.

Viselet

Mindig szívesen gyönyörködöm a mesemondó gyerekek népviseletében, de soha nem befolyásol a befogadásban. Zsűritagként, hacsak nincs a szempontok között megadva, a pontozásban sem. Ha a gyereknek van, szívesen hordja, természetesen mozog benne, örömmel viseli, akkor mondjon abban mesét. Ha nincs viselete, nem szívesen veszi fel, semmiképp nem szabad erőltetni.

Szó szerinti mesemondás

„A mese az élőbeszéd művészete”. A meseszerkezet megtartása, a mese nyelvi sajátosságainak, a mesei formuláknak és fordulatoknak a megőrzése fontos szempont, de nem kell A-tól Z-ig, szó szerint megtanulni a mesét. Szabadon, örömmel, saját hangon, természetesen, de kifejezősen meséljünk!

Egyéni ötletek

A jó mesemondó olykor improvizál is, ilyenkor beépíti a körülötte zajló eseményeket, reagál azokra. Kommunikálni próbál a környezetével, “kiszól” a meséből. A mesemondást a hallgatóság figyelme is befolyásolja, alakítja. Ez azonban, csak akkor élvezetes, ha jókor, jót szól a mesélő, ha a kapcsolat közte a és a mesehallgatók között valódi, ha a kitérő után a mesélő vissza tud térni a mesébe és hallgatóit is vissza tudja hozni oda. Ez nagy kihívás, gyerekkorban ritka képesség, így nem lehet elvárás.

Időkorlát

Figyeljetek a versenykiírásra, és próbáljatok meg, az abban szereplő időtartamban mesét választani. Ha nem tartjátok be a meseválasztásnál az időkorlátot, ne lepődjetek meg, ha a zsűri „leállítja” a gyereket. Azonban egy félbemaradt történet nem örömforrás, ritkán jelent a gyerek számára sikerélményt.
Rövid, de eléjétől a végégig jól elmondott mesével sokkal sikeresebb lehet a mesélő gyerek! A hosszú, összetett, sokszereplős tündérmeséket 9 -10 éves korig, inkább mesehallgató szerepben ajánlom a gyerekeknek. A mesemondói tehetség, kisgyermekkorban nem az elmesélt mese hosszúságán keresztül mutatkozik meg. (Az inkább a memória minőségét mutatja).

Beszéd

A tiszta artikuláció, a természetes beszédritmus és hanglejtés, a jó helyen, megfelelő időtartamban megtartott szünetek, hangsúlyok emelik a mesélés értékét.

Gesztusok, mozgás

A gesztusok szempontjából számomra csak a belülről, spontán jövők elfogadhatók. A betanított, mesterkélt mutogatástól és mozgástól, kiráz a hideg. (Bocsánat!)
Élvezetes, figyelmet megtartó lehet a sodró, lendületes dinamika éppúgy, mint a lassú, ringató mesélés. Lehet mesélni állva, ülve, járkálva, ami fontos, hogy a mesehallgató számára ne legyen zavaró a mesélő testhelyzete, mozgása.

Tévesztés

A leggyakorlottabb mesemondó is téveszt, vagy elfelejt valami fontosat, kihagy egy fontos szövegrészt. Ilyenkor nem kell megijedni, csak nyugodtan megállni, gondolkodni, és kijavítani a hibát. Pl. így:
“El is felejtettem, előbb még a palotába ment a …”
“Hogy szavamat ne felejtsem. . .”
“Hogy egyik szavamat a másikba öltsem. . .”

Magyar vagy más népek meséje

A verseny kiírásától is függ (van, ahol csak magyar népmeséket várnak), vedd ezt figyelembe a választásnál. Más népek meséinél, törekedj olyan forrásból mesét választani, amely pontos, jó fordításokat, teljes (nem töredékes) meseszövegeket tartalmaz.

 

Bajzáth Mária

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

happy wheels