Mi a mesepedagógia?

Mi a mesepedagógia?

Népmesekincstár mesepedagógiai módszer

A Népmesekincstár mesepedagógiai módszer lényege: rendszeresen ismétlődő mesemondás és mondókázás, a pedagógus közös játéka, tánca, éneklése a gyerekekkel, amely minden résztvevő számára élményt és örömforrást jelent. Fontos szerepet kap még a mozgás, a kézművesség, az alkotás, a párbeszéd minden formája, az érzékszervek, érzékelés fejlesztése; valamint a kapcsolatkeresés a minket körülölelő világgal, a négy elemmel: földdel, vízzel, tűzzel és levegővel. Ezek a tevékenységek a gyerekeket a mesék kapujához vezetik, amelyen belépve mindenki megtalálhatja
a mese – számára érvényes – neki szóló üzenetét. A tevékenységek célja az is, hogy segítségükkel megismerjék önmagukat, felfedezzék az összefüggéseket a világban, képesek legyenek ebben a rendszerben önmagukat elhelyezni, kapcsolódni másokhoz, és megtalálják a saját helyüket.

A népmesekincstár mesepedagógiai módszer alapját a mesehallgató gyerekek életkori sajátosságai, az őket foglalkoztató kérdések és a mesék összekapcsolása képezi. Ezt egészítik ki a mondókák, népi játékok, népdalok, találós kérdések, azokkal az intelligenciaterületekkel összekötve, amelyek fejleszthetők egy-egy
komplex mesefoglalkozással, melyek átlagos időtartama 20–45 perc.

Képzeljük el a foglalkozások egy-egy elemét gyöngyszemként, amelyet a mesék aranyfonalára fűzhetünk! Önmagában is tökéletes egészet alkot minden egyes, csillogó gyöngyszem, de kivételesen szerencsésnek érezhetjük magunkat, ha egy-egy alkalommal a gyerekekkel közösen teljes gyöngysort sikerül alkotnunk. A cél tehát nem az, hogy időre szabott, kötelezően x elemű és y ideig tartó foglalkozástervet valósítsunk meg: emlékezetes, örömteli, felszabadult pillanatokat szeretnénk nyújtani. arra törekedjünk, hogy minden gyerek jól érezze magát, és biztonságos körülmények között, örömmel hallgasson mesét, énekeljen, játsszon, alkosson. A mese és a játék sosem lehet kötelező!